A Kökényház képei 3.
Nagy László költő ebben az évben lenne 100 éves. A Balatontól északra, a Somló-hegy lábánál fekvő Felsőiszkázon született. Szülőháza – mely egyben az én édesapám szülőháza, és az én kisgyerekkori falusi nyaralásaim helyszíne is a nagymamámnál – , a falu utolsó háza volt, a ház sarka mellett egy hatalmas fenyőfával, mintha hajóként úszva a mezőben hozzá lenne kikötve. Amikor először láttam meg Kötcsén azt a faluvégi kúriát, ami később a családi otthonunk lett, mellette a hatalmas fenyővel, olyan érzés volt, mintha hazaérnék.
Nagy László korai, 1950-es években készült festményeivel, amelyek az iszkázi határt, a Somló-hegyet és egy lovat ábrázolnak, a dunántúli tájat, a természet közelségét szerettük volna becsempészni a Kökény nevű kék tónusú szobánkba. Egy angol lakberendező azt írta, hogy a kék árnyalatok „elősegítik a nyugalmat, és tökéletes választás a hálószobához vagy a vendégszobához – általában olyan helyekhez, ahová menekülés és pihenés céljából mész”
A képek friss zöldjei a nyarat idézik, a gondtalanságot, és a régi falusi nyaralásokat a családdal. (A képek reprodukciók)
